A lisszaboni csúcstalálkozó pontot tett az Európai Unió intézményeiről szóló, hat éve folyó vitasorozat végére. Az új reformszerződés elfogadásával a Közösség felkészült arra, hogy szembenézzen a 21. század kihívásaival, például a globalizáció és az éghajlatváltozás problémájával.
A Tanács júniusban kibocsátott megbízásának megfelelően az európai tagállamok jogi szakemberei július 23-a óta éjt nappallá téve dolgoztak az új szerződés kialakításán. Az állam- és kormányfők, miután megállapodtak az egyes kérdésekkel kapcsolatban felmerült véleménykülönbségeket illetően, elfogadták a szövegtervezetet.
A reformszerződés nagymértékben megkönnyíti majd az Unió tevékenységét. Számos területen jelent előrelépést, többek közt biztosítja, hogy a polgárok véleményt nyilváníthassanak az európai kérdésekkel kapcsolatban, alapvető jogaikat pedig chartába
foglalva garantálja. Az új szerződésnek köszönhetően az Unió jobban meg tud majd felelni a vele szemben támasztott elvárásoknak, azaz hatékonyabban tudja majd ellátni az energiaügy, a fenntartható fejlődés, a határokon átnyúló bűnözés és a bevándorlás terén adódó feladatokat. Az intézményi reformok továbbá egységes nemzetközi fellépést biztosítanak a Közösség számára.
Az európai állam- és kormányfők az intézményi reformok elfogadása után azonnal áttértek a csúcstalálkozó következő napirendi pontjára, a globalizáció jelentette kihívásokra. A résztvevők a Bizottság október eleji azon javaslatát vitatták meg, miszerint a növekedés és a munkahelyteremtés elősegítését célzó lisszaboni stratégiát az alábbi négy prioritás köré kellene rendezni: kutatás és fejlesztés, a vállalkozások környezete, befektetés az emberi erőforrásokba, valamint energia és éghajlatváltozás.
A reformszerződés aláírására decemberben kerül sor, ratifikálása pedig előreláthatóan a 2009. júniusi európai parlamenti választások előtt befejeződik.
José Manuel Barroso és José Sócrates sajtótájékoztatója a reformszerződés elfogadásáról (audio)
Látogasson el a reformszerződés honlapjára
