Aláírták a Lisszaboni Szerződést

Régóta vártunk erre a pillanatra: az új EU-szerződés ünnepélyes aláírásával a 27 tagállam vezetői letették a voksot a 21. századi modern Európa mellett. Az aláírási ceremóniára december 13-án a déli órákban került sor a lisszaboni Jeronimo-kolostor patinás épületében.

Annak érdekében, hogy az európai integrációban rejlő lehetőségeket teljes mértékben kamatoztatni tudja, az Európai Uniónak modernizációra és reformokra van szüksége. Az új jogi keretek éppen ezeket kívánják biztosítani. Mit jelent azonban mindez a gyakorlatban? Ki jár jól, és miért?

Az új szerződés a következő alapvető előnyökkel jár majd:

• Demokratikusabb és átláthatóbb Európa – amennyiben több tagország állampolgárai közül legalább egymillióan szükségesnek ítélik, kezdeményezhetik, hogy a Bizottság terjesszen elő új szakpolitikai javaslatokat (ez az ún. „polgári kezdeményezés”). Ezenfelül a jövőben kontrollmechanizmus biztosítja, hogy az Unió csak azokon a területeken avatkozzon be, ahol a közösségi intézkedés hatékonyabb megoldást jelent, mint a tagállami fellépés.
• Hatékony intézmények – a döntéshozatal 2014-től kezdődően a kettős többség elve szerint történik (a minősített többség eléréséhez arra van szükség, hogy a tagállamok legalább 55%‑a támogassa az adott javaslatot, és az igennel szavazó tagországok lakosainak száma elérje az Unió teljes lakosságának 65%-át). A változások következtében az EU gyorsabban cselekedhet majd például a határokon átnyúló bűncselekmények felszámolása terén.
• A jogok és értékek Európája – a december 12‑én aláírt alapjogi charta, amely immár az EU-szerződésekkel egyenrangú jogi státusszal bír, garanciát jelent alapvető emberi jogaink védelmére.
• Nagyobb súly a világpolitikában– a szerződés az EU‑t önálló jogi személyiséggel ruházza fel. Ezáltal növekszik Európa tárgyalóereje, és az Unió hatékonyabban cselekedhet a világban.Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének újonnan létrehozott hivatala egységes külső fellépést biztosít majd az Unió számára.

Európa vezetői tehát megállapodásra jutottak. Most már az egyes nemzeteken a sor, hogy eldöntsék, milyen módon – népszavazás útján vagy parlamenti szavazással – ratifikálják a szerződést. Akárhogyan is történjék a ratifikálás, az új szerződés a remények szerint a következő európai parlamenti választásokig, azaz 2009 júniusáig hatályba léphet.

Út a Lisszaboni Szerződéshez