A közös piactól a polgárok Európájáig

A háborút követő évek nehézségei közepette Európa a prosperitás biztosítását tekintette legsürgetőbb feladatának. Ezt a célt szolgálta a közös piac létrehozása. Az életszínvonal emelkedésével azonban más kérdések kerültek előtérbe. Mind nagyobb teret kaptak a szociális jogok szélesítését szolgáló erőfeszítések, hangsúlyosabbá váltak a demokrácia, az emberi jogok és a civil társadalom előmozdítását célzó törekvések, valamint a megkülönböztetés elleni küzdelem.

Ebben az összefüggésben a következő fő eredményeket érte el az Unió:

• jogszabályok biztosítják a nemek közötti egyenlőséget  a munkához jutás, a képzés, a karrierlehetőségek, a munkakörülmények, a keresetek, a szociális biztonsági ellátások és a szülői szabadság tekintetében;
• szabályok garantálják az uniós intézmények átláthatóságát , például a dokumentumok vagy az EU-költségvetés nyilvánossága tekintetében;
• létrejött az európai ombudsman hivatala, amely független testületként az uniós intézmények által elkövetett mulasztásokkal kapcsolatos panaszokat vizsgálja ki;
• elfogadásra került az alapjogi charta , amely összefoglalja az Európai Uniónak  az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásával kapcsolatban megfogalmazott alapértékeit;
• számos kommunikációs kezdeményezés  indult azzal a céllal, hogy az Unió viták, eszmecserék és nyilvános konzultációk révén bevonja polgárait a döntéshozatal folyamatába.

Az EU együtt halad az idővel. A napjainkban zajló változások újabb, még szélesebb körű jogok biztosítását diktálják – ma a fenntartható környezetvédelemhez, a fogyasztóvédelemhez , az adatvédelemhez  való jog kerül előtérbe.